17. fejezet

Nem akarom, hogy elmenj!

/Haylie szemszöge/
Másnap reggel kellemes meglepetésként ért, hogy Tulisa üzenetet küldött, hogy nem kell bemennem egész héten, mivel a céges party annyira jól sikerült a lányokra nézve, hogy kiadta nekem az egész hetet. A tesóim is beleegyeztek abban, hogy itthon maradhatok, mert így legalább nem kell Stephanie-nak megcsillogtatnia a főzőtudását. Reggel már 7-kor fent voltam, emrt a srácokat bevittem a suliba és elmentem bevásárolni. Ebbe a ruhába indultam útnak:

Mikor végre hazaértem egy ismerős autót pillantottam meg a ház előtt. Kiszálltam az autóból és egyszerűen annyira örültem annak, hogy végre láthatom a nyakába ugrottam. 
-Vigyázz, mert egyszer még hátraesünk!-nevetett.
-Bocsi, csak hiányoztál.
-Te is nekem!-mondta, majd megcsókolt.
-Amúgy mi szél hozott?
-Beszélnem kell veled.
-Baj van?-néztem r egy kissé ijedten.
-Nem, de nem lehetne inkább bent?
Bólintottam. A cuccokat segített bevinni a konyhába. Leült a kanapéra, én pedig mellé.
-Még mindig azt sejtem, hogy valami baj van.-törtem meg a kínos csendet.
-Attól függ, hogy mennyire fogod annak nevezni.
-Kezdesz megijeszteni, de most komolyan mondom!
Megfogta a kezem, majd mélyen a szemembe nézett. Láttam rajta, hogy nehezen találja a szavakat.
-Haylie, tudod, hogy szeretlek és szerintem a fél világ ellenezné azt, hogy megkértem a kezed.
-Csak szólj, és nem muszáj elvenned!
-Nem, ezt most felejtsd el!-állított le.
-Akkor meg?
-Világ körüli turnéra megyek.-bökte ki végül.
-Hogy mi?-engedtem el a kezét, bár így utólag belegondolva elég rosszul tettem.
-Jól hallottad.
-Mennyi ideig?-néztem rá már szinte sírógörccsel küzködve.
-Megölsz.
-Mond már el!
-6 hónap.
Kínos csend. Itt tört el nálam a mécses. Felhúztam a lábaimat, átkaroltam a térdemet és zokogni kezdtem, bár legszívesebben ordítottam volna. Simogatni kezdett, de hallottam a saját sírásomon keresztül, hogy szipog. Felemeltem a fejem és ránéztem. 
-Nem akarom, hogy elmenj!
-Nehéz lesz, de megígérem neked, hogy mire a baba megjön én is itt leszek, és végigcsináljuk együtt. Borzasztóan fogsz hiányozni, és én sem akarok elmenni, mert félek, hogy senki sem fog megvédeni, ha én nem leszek itt.
-Megnyugodhatsz valamilyen tekintetben, mert nem leszek egyedül.-mondtam a könnyeimen keresztül.-Itt lesznek a lányok és a tesóim is. Csak te kellenél.
-Mindig veled leszek. Ezért hoztam ezt.
Belenyúlt a zsebébe és kivett belőle egy kis ékszeresdobozt. Kinyitotta és egy csodaszép karkötő tárult a szemeim elé.

Megtöröltem a szemeimet.
-Ezért miért kapom?-néztem rá.
-Ez számomra azt jelképezi, hogy ha viseled, akkor örökké szeretni fogsz. Te vagy a legcsodálatosabb lány a világon és csak hálás vagyok a sorsnak az utamba ejtett. Te vagy az egyetlen, akit valóban megéri szeretni! 
Ami volt sírásom az most újra előjött.
-Köszönöm, hogy itt vagy velem! Álmaimban sem mertem gondolni, hogy összefutok veled. 
Örülök magamban, hogy ezt a két mondatot ki mertem mondani, mert legbelül apró darabokra zuhantam.


/Stephanie szemszöge/
A mai nap az egyetemen rémes volt. Tesztet írtunk, ami remélem, hogy jó lett, mert nem volt időm a hétvégén olyan sokat tanulni. Ma ráadásul Clara, az idegesítő divatmániás csajszi sem szólt be. Azt mondjuk nem tudja, hogy a nővérem a Little Mix stylistja, de valószínűleg egy ideig nem is fogom elmondani neki. Nem szoktam felvágni soha, de ezt jól a képe alá dörgölném egyszer. Charlotte-tal és Chris-el a buszmegállónál találkoztunk. Hazafelé egymás szavába vágva meséltük, hogy mi történt a suliban. Chris örült, mert ma a fiúk végre beválasztották őt is a fociba, amikor játszottak. Lott pedig velem együtt meg volt lepődve Clara viselkedésén, de azért örült, hogy nem lett rosszabb a helyzet. Már szó szerint nevettünk, amikor beértünk a házba, de a mosoly lefagyott az arcunkról, amikor észrevettünk a nővérünket, miközben egy szerelmes filmet nézett a tévében. Ez még nem is lett volna baj, ha körülötte nem lettek volna műsoros zsebkendők és nem evett volna kannás fagyit.
-Veled meg mi van?-kérdezte Chris.
-Szakítottatok?-kérdezte Charlotte, mire Haylie a fejét rázta.-Akkor?
-Elment.-mondta, majd kifújta az orrát és nekidobta a tévének.
-Ki ment és hova?-kérdeztem, mert bevallom, hogy furdalta az oldalamat a kíváncsiság.
Haylie összeszedte magát és kinyögte:
-Olly 6 hónapos világ körüli turnéra ment.-majd újra bőgni kezdett.
-Az gáz.-mondta Chris.
-Felmegyek a szobámba.-mondta és a fagyival együtt felvánszorgott az emeletre.
-Azt hiszem jobb, hogy ha most nem zavarjuk.-mondtam.
-Szerintetek egy hét alatt kiheveri?-kérdezte Lott.
-Bízzunk benne.-sóhajtottam.
Nagyon sajnáltuk Haylie-t és nem tudtuk, hogy beavassuk-e a lányokat, mert Haylie megtiltotta, hogy bármit is mondjunk nekik. Nehéz lesz ez a 6 hónap, az biztos.