Valóra vált álom
/Hailey szemszöge/
Leszállt a gép. London. Ez is elérkezett. Nagyon sóhajtottam, majd megkerestem a csomagjaimat. Átverekedtem magam a tömegen és kimentem a reptér elé. Na most merre? Egyszer csak odajött a lány és a kezembe nyomott egy szórólapot. Kiakartam dobni, de jól tettem, hogy nem dobtam ki. Ez állt rajta: STYLIST KERES A LITTLE MIX! Ezt nekem találták ki. Gyorsan leállítottam egy taxit és elmentem a címre, ami a szórólapra volt írva. Útközben átmentünk London belvárosán is. Futólag láttam a Big Ben-t és a London Eye-t. A taxi nagy nehezen feljutott a Tower-hídra is. Istenem, annyira gyönyörű volt az egész. Az utcán emberek mindenfelé. Sétáltak a szerelmespárok, a gyerekek önfeledten játszottak. Mit nem adtam volna érte, ha itt nőhettem volna fel. London nyüzsgő ugyan, de nincs tele hatalmas felhőkarcolókkal. Megőrizték a múlt emlékeit. A taxi elvitt a kívánt helyre. Kiszálltam, fizettem, majd körbenéztem. Egy nagy épület előtt álltam. Gyönyörködtem benne. Isteni volt. A merengésemből egy fiú zökkentett ki:
-Segíthetek?-kérdezte.
Szőkés barna hajú, kék szemű volt. Nagyjából egy fejjel lehetett magasabb, mint én. Az arcán édes mosoly volt. A kezében egy Starbuks Coffee-s pohár.
-Az állásinterjúra jöttem.-mondtam, majd megmutattam neki a szórólapot.
-A 2. emeleten találod.-mosolygott.
-Köszi!-mondtam, majd bementem az épület ajtaján.
Hatalmas nagy belső tere volt. A plafon tetejét sem lehetett látni. Na jó azért láttam, de nagyon magas volt. Nagy nehezen megkerestem a liftet, majd felmentem a második emeletre. Végigmentem a folyosón. A recepciónál megmondták, hogy melyik terembe kell menni. A csomagjaimat letettem a recepció mellé, majd bementem a terembe. Egy szék volt, amit először megláttam. A tekintetem ezután jobbra irányult, ahol egy asztal állt. Az asztal mögött négy lány, akik bizonnyal a Little Mix lánycsapat voltak. A lányok mellett egy 30 körüli férfi állt, feltehetőleg a menedzserük. Félénken csuktam be magam mögött az ajtót. A férfi rám nézett, majd a szék felé mutatott.
-Ülj le!-mondta, én pedig a szék felé vettem az irányt.
Leültem a székre és még levegőt sem tudtam venni az izgalomtól. Az egyik lány, aztán elkezdte feltenni a kérdéseit.
-Hogy hívnak?
-Haylie Jamison Scott a teljes nevem.-válaszoltam félénken.
-Mikor születtél és hol?-kérdezte egy másik lány.
-1986. augusztus 20.-án születtem San Francisco-ban.
-Ott is laksz?
-Nem, New York-ban lakom.
-Akkor mit keresel London-ban?
-London az a hely, ahol az álmok valóra válnak. Azért jöttem ide, hogy az én álmom is valóra váljon.
-És mi a leghőbb vágyad?
-Stylist szeretnék lenni.
-Mióta érdekel téged ez a munka?
-10 éves korom óta. Akkor anyukám először vitt el egy divatbemutatóra, de akkor is csak a munkája miatt. Anyukám ugyanis fotós, az egyik New York-i lapnál. Azon a napon éppen azt kérték, hogy menjen el és készítsen képeket egy spanyol divattervező munkáiról. Anya persze rögtön belement és engem is magával vitt. Elámultam a sok szép fantasztikusan gyönyörű ruhától. Akkor megfogadtam, hogy ha törik, ha szakad és stylist szeretnék lenni
-Na mit gondoltok?-kérdezte a pasi a lányoktól.
-Nekem bejön.-mondta az egyik lány.
-Jöhet!-csatlakozott a másik.
-Hibátlan!.-hallatszott a harmadik.
-Felvéve!-helyeselt a negyedik.
-Hát akkor Haylie téged ért a megtiszteltetés, hogy te legyél a Little Mix lánycsapat stylist-ja.-mondta a pasi, majd nyomkodott a telefonján és kiment.
-Gratulálunk!-mondta az egyik, majd odajött és megölelt.-Egyébként Perrie vagyok. Ő pedig Jade, Jesy és Leigh-Anne.
-Örvendek!-mondtam mosolyogva, majd végigöleltem a lányokat.
-A menedzserünk ad neked egy lakást, mivel gondolom még nincs szállásod.-mondta Jade.
-Igen, tényleg nincs még lakásom.-mondtam kissé félénken.
-Van egy olyan érzésem, hogy holnapra már kipihentnek kell lenned, mert holnap forgatjuk a Wings című dalt.-mondta Jesy.
-Pontosan! A menedzserünk megadja a címet, hogy hova kell jönnöd holnap.-mondta Leigh.
-Köszönöm lányok!-mondtam hálálkodva.
-Hálálkodni szerintem még ráérsz.-mondta Perrie.
A pasi hamarosan visszatért egy cetlivel a kezében, majd odaadta nekem.
-Ide kell jönnöd holnap reggel pontban 10-re. Ne késs!
-Ott leszek.-mondtam.
-Remélem is!-mondta, majd kiment.
-Köszönöm, de most ne haragudjatok, de mennem kell.-mondtam.
-Persze. De ez a tied.-mondta Perrie, majd egy cetlit és egy kulcsot nyújtott át.
-Köszönöm! Sziasztok!-mondtam, majd kimentem.
Felvettem a csomagjaimat, majd a lift felé vettem az irányt. Kinyílt az ajtó, beszálltam, majd megnyomtam a földszint gombját. Az ajtó bezárult, de hirtelen újra kinyílt. A fiú szállt be a liftbe, akivel az épület előtt találkoztam.
-Szia!-köszönt, majd megnyomta a gombot és a lift ajtaja újra bezárult.
-Szia!-mondtam.
-Na, hogy ment,
-Miért érdekel?
-Csak beszélgetni próbálok.
-Akkor igen, elég jól ment.
-Különben az egész emelet erről zeng, hogy a Little Mix végre megtalálta a tökéletes embert.
-Ezt, hogy érted?
-Ez a keresgélés már legalább 2 hónapja zajlik. Előtted már egy csomó embert elküldtek, szóval szerencsésnek mondhatod magad.
-Kössz.
-Mióta vagy Londonban?-kérdezte.
-Ma érkeztem.
-Holnap ráérsz?
-Nem.
-Hogy-hogy?
-Videóklippet forgatunk.
-Értem. Mikor érsz rá?
-Nem tudom.
-Ha ráérsz hívj fel.-mondta, majd egy kártyát nyújtott át nekem.
A lift ajtaja kinyílt, ő pedig kiszállt, majd eltűnt, mint a kámfor. Én is kiszálltam a liftből, majd megnéztem a kártyát. A telefonszáma volt ráírva és egy név: OLLY MURS. Az az Olly Murs? Összefutottam Olly Murs-szal? Most komolyan? Hogy lehettem ennyire vak?
-A 2. emeleten találod.-mosolygott.
-Köszi!-mondtam, majd bementem az épület ajtaján.
Hatalmas nagy belső tere volt. A plafon tetejét sem lehetett látni. Na jó azért láttam, de nagyon magas volt. Nagy nehezen megkerestem a liftet, majd felmentem a második emeletre. Végigmentem a folyosón. A recepciónál megmondták, hogy melyik terembe kell menni. A csomagjaimat letettem a recepció mellé, majd bementem a terembe. Egy szék volt, amit először megláttam. A tekintetem ezután jobbra irányult, ahol egy asztal állt. Az asztal mögött négy lány, akik bizonnyal a Little Mix lánycsapat voltak. A lányok mellett egy 30 körüli férfi állt, feltehetőleg a menedzserük. Félénken csuktam be magam mögött az ajtót. A férfi rám nézett, majd a szék felé mutatott.
-Ülj le!-mondta, én pedig a szék felé vettem az irányt.
Leültem a székre és még levegőt sem tudtam venni az izgalomtól. Az egyik lány, aztán elkezdte feltenni a kérdéseit.
-Hogy hívnak?
-Haylie Jamison Scott a teljes nevem.-válaszoltam félénken.
-Mikor születtél és hol?-kérdezte egy másik lány.
-1986. augusztus 20.-án születtem San Francisco-ban.
-Ott is laksz?
-Nem, New York-ban lakom.
-Akkor mit keresel London-ban?
-London az a hely, ahol az álmok valóra válnak. Azért jöttem ide, hogy az én álmom is valóra váljon.
-És mi a leghőbb vágyad?
-Stylist szeretnék lenni.
-Mióta érdekel téged ez a munka?
-10 éves korom óta. Akkor anyukám először vitt el egy divatbemutatóra, de akkor is csak a munkája miatt. Anyukám ugyanis fotós, az egyik New York-i lapnál. Azon a napon éppen azt kérték, hogy menjen el és készítsen képeket egy spanyol divattervező munkáiról. Anya persze rögtön belement és engem is magával vitt. Elámultam a sok szép fantasztikusan gyönyörű ruhától. Akkor megfogadtam, hogy ha törik, ha szakad és stylist szeretnék lenni
-Na mit gondoltok?-kérdezte a pasi a lányoktól.
-Nekem bejön.-mondta az egyik lány.
-Jöhet!-csatlakozott a másik.
-Hibátlan!.-hallatszott a harmadik.
-Felvéve!-helyeselt a negyedik.
-Hát akkor Haylie téged ért a megtiszteltetés, hogy te legyél a Little Mix lánycsapat stylist-ja.-mondta a pasi, majd nyomkodott a telefonján és kiment.
-Gratulálunk!-mondta az egyik, majd odajött és megölelt.-Egyébként Perrie vagyok. Ő pedig Jade, Jesy és Leigh-Anne.
-Örvendek!-mondtam mosolyogva, majd végigöleltem a lányokat.
-A menedzserünk ad neked egy lakást, mivel gondolom még nincs szállásod.-mondta Jade.
-Igen, tényleg nincs még lakásom.-mondtam kissé félénken.
-Van egy olyan érzésem, hogy holnapra már kipihentnek kell lenned, mert holnap forgatjuk a Wings című dalt.-mondta Jesy.
-Pontosan! A menedzserünk megadja a címet, hogy hova kell jönnöd holnap.-mondta Leigh.
-Köszönöm lányok!-mondtam hálálkodva.
-Hálálkodni szerintem még ráérsz.-mondta Perrie.
A pasi hamarosan visszatért egy cetlivel a kezében, majd odaadta nekem.
-Ide kell jönnöd holnap reggel pontban 10-re. Ne késs!
-Ott leszek.-mondtam.
-Remélem is!-mondta, majd kiment.
-Köszönöm, de most ne haragudjatok, de mennem kell.-mondtam.
-Persze. De ez a tied.-mondta Perrie, majd egy cetlit és egy kulcsot nyújtott át.
-Köszönöm! Sziasztok!-mondtam, majd kimentem.
Felvettem a csomagjaimat, majd a lift felé vettem az irányt. Kinyílt az ajtó, beszálltam, majd megnyomtam a földszint gombját. Az ajtó bezárult, de hirtelen újra kinyílt. A fiú szállt be a liftbe, akivel az épület előtt találkoztam.
-Szia!-köszönt, majd megnyomta a gombot és a lift ajtaja újra bezárult.
-Szia!-mondtam.
-Na, hogy ment,
-Miért érdekel?
-Csak beszélgetni próbálok.
-Akkor igen, elég jól ment.
-Különben az egész emelet erről zeng, hogy a Little Mix végre megtalálta a tökéletes embert.
-Ezt, hogy érted?
-Ez a keresgélés már legalább 2 hónapja zajlik. Előtted már egy csomó embert elküldtek, szóval szerencsésnek mondhatod magad.
-Kössz.
-Mióta vagy Londonban?-kérdezte.
-Ma érkeztem.
-Holnap ráérsz?
-Nem.
-Hogy-hogy?
-Videóklippet forgatunk.
-Értem. Mikor érsz rá?
-Nem tudom.
-Ha ráérsz hívj fel.-mondta, majd egy kártyát nyújtott át nekem.
A lift ajtaja kinyílt, ő pedig kiszállt, majd eltűnt, mint a kámfor. Én is kiszálltam a liftből, majd megnéztem a kártyát. A telefonszáma volt ráírva és egy név: OLLY MURS. Az az Olly Murs? Összefutottam Olly Murs-szal? Most komolyan? Hogy lehettem ennyire vak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése